A robotikába integrált mesterséges intelligencia hatalmas innovációs lehetőségeket teremt az iparban, az egészségügyben és a szolgáltatási szektorban. Az AI bevezetése a robotikában új kihívások elé állítja a jogalkotókat és a jogi szakembereket is, hogy megfelelő szabályozást dolgozzanak ki, amely meghatározza az etikettet, a biztonságot, a felelősséget és az adatvédelmet.
A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a járművek önálló mozgásának lehetőségéről való álmodozást, ami különleges megközelítést igényel az ilyen technológiák szabályozásához és szabványosításához. A mesterséges intelligencia olyan ipari robotoknál is alkalmazható, amelyek képesek bonyolult és veszélyes termelési folyamatok elvégzésére, így növelve a munkatermelékenységet és a munkavédelmet is. A mesterséges intelligenciát az orvosi robotokban precíziós műtétek, diagnózisok és betegellátás elvégzésére használják; ezért felmerülnek a felelősség és az orvosi magánélet védelmének kérdései. Ide tartoznak az otthoni ápolásra, oktatásra és szórakoztatásra szolgáló eszközök is, ahol a mesterséges intelligencia segít a robotok funkcióit a felhasználók igényeihez és preferenciáihoz igazítani.
A mesterséges intelligenciát alkalmazó robotok gyakran nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel és tárolnak, beleértve a felhasználók személyes adatait is. Ezeket a magánélet védelmére vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően kell védeni. A mesterséges intelligenciát alkalmazó robotok tervezésénél és működtetésénél olyan etikai normáknak kell érvényesülniük, amelyek elkerülik a lehetséges visszaéléseket, és tiszteletben tartják az emberi jogokat és szabadságjogokat. Olyan speciális normák és szabványok előírása, amelyek meghatározzák a mesterséges intelligencia alapú robotok biztonságára, hatékonyságára és megbízhatóságára vonatkozó követelményeket.
A mesterséges intelligencia a robotikában az egyik legígéretesebb terület, ahol az elért eredmények számos szempontból megváltoztathatják az emberi tevékenység lényegét. Ugyanakkor az ilyen technológiák sikeres és biztonságos alkalmazása csak azzal a feltétellel képzelhető el, ha megfelelő jogi keretet hoznak létre, amely szabályozza a mesterséges intelligencia használatát, az adatvédelmet és az emberi jogok védelmét, és meghatározzák a robotok tevékenységéért viselt felelősséget. E keretrendszer kidolgozásához és gyakorlati megvalósításához a jogalkotók, a technológiafejlesztők és a társadalom minden erőfeszítésére szükség lesz.
Mesterséges intelligencia – mi az?
A mesterséges intelligencia (AI) a számítástechnika egy olyan részterületét jelenti, amely olyan gépek tervezésével foglalkozik, amelyek képesek dolgokat elvégezni, általában az emberi intelligencia segítségével. Konkrétabban egy számítógépes program vagy gép azon képessége, hogy gondolkodik, tanul és fejleszti magát a tapasztalat, a tanulás (információk és az információk felhasználására vonatkozó szabályok megszerzése), az érvelés (szabályokból való következtetések levonása közelítő vagy biztos következtetések levonása érdekében) és az önfejlesztés révén. Különösen a mesterséges intelligencia – a gépi tanulásban – rendelkezik azzal a képességgel, hogy explicit programozás nélkül tanuljon, hogy automatikus adatfeldolgozást végezzen.
A mesterséges intelligencia főbb összetevői és módszerei a következők:
- Gépi tanulás: Olyan technológiák, amelyek lehetővé teszik a számítógépek számára, hogy adatokból tanuljanak, és korábbi tapasztalatok alapján jóslatokat vagy döntéseket hozzanak.
- A mélytanulás a gépi tanulás egy alcsoportja, amely rendkívül összetett, sok absztrakciós réteggel rendelkező neurális hálózatokból áll.
- A neurális hálózatok ihletője az emberi agy felépítése, amely hatalmas adatokon történő betanítás után képes tanulni és mintákat felismerni.
- A mesterséges intelligencia különböző alkalmazásai a következő iparágakba törnek be:
- Egészségügyi diagnosztika, személyre szabott kezelési tervek készítése és az orvosi adatok kezelése.
- Pénzügyi szolgáltatások-A kereskedés automatizálása, kockázatkezelés, csalásfelismerés.
- Autóipar – Autonóm járművek és vezetőtámogató rendszerek fejlesztése.
- A mesterséges intelligencia alkalmazásának etikai és jogi vonatkozásai különös figyelmet igényelnek, mivel felmerülnek a magánélet védelmének, a biztonságnak és a gépek döntéseiért való felelősségnek a kérdései. Mindez természetesen feltételezi olyan jogszabályi és szabályozási keretek tényleges kialakítását, amelyek a társadalom érdekében a mesterséges intelligencia biztonságos és hatékony alkalmazásával összhangban szabályozzák a mesterséges intelligencia használatát.