
A kémiai Nobel-díjat a fehérjeszerkezet-kutatásban elért kiemelkedő eredményekért ítélték oda. A díjazottak David Baker amerikai tudós, valamint John Jumper és Demis Hassabis brit kutatók voltak „a fehérjeszerkezetek kódjának megfejtéséhez” való hozzájárulásukért. David Bakert azért ismerték el, mert olyan módszereket dolgozott ki, amelyekkel teljesen új típusú fehérjéket lehet létrehozni, amit a tudósok korábban szinte lehetetlennek tartottak. Ezeket az új technikákat arra használták fel, hogy új távlatokat nyissanak a biokémia és az orvostudomány területén.
Másrészt John Jumper és Demis Hassabis egy fejlett mesterséges intelligencia modellt dolgozott ki a fehérjék összetett szerkezetének előrejelzésére. Ennek a neurális hálózatnak az alapját még 2020-ban indították el, és komoly áttörést jelent a számítógépes modellezésben. Széleskörűen alkalmazható például a gyógyszeriparban és a biotechnológiában.
Ily módon David Baker 2003-as kutatása és a britek által kifejlesztett neurális hálózatok a fehérjetudomány megértésének és alkalmazásának sarokkövei. Ezek az új fejlesztések elmélyítik a biológiai folyamatok molekuláris szintű megértését, és új távlatokat nyitnak a gyógyszer- és terápiás fejlesztések előtt.
A fizikai Nobel-díjat John Hopfield amerikai tudós és Geoffrey Hinton brit kutató kapta a gépi tanulás terén végzett kiemelkedő munkájáért. John Hopfieldnek tulajdonítják egy olyan asszociatív neurális hálózat feltalálását, amely képes teljes képeket újraépíteni részleges, törött vagy más módon sérült képekből. Ez a technológia széles körű kutatásokat fejlesztett ki azzal kapcsolatban, hogy az agy hogyan dolgozza fel az információkat és hogyan rekonstruálja az emlékeket.
Míg Geoffrey Hinton ugyanilyen tekintélyt kapott egy rekurrens neurális hálózat megalkotásáért, amely nagyban segítette a képek és adatsorozatok egyes elemeinek felismerését és elemzését, addig Geoffrey Hinton munkája a modern természetes nyelvfeldolgozási módszerek és a számítógépes látásmódok gerincét képezte.
Az 1980-as években végzett munkájuk megalapozta a mesterséges intelligencia egész közelmúltbeli fellendülését, mind technológiai, mind koncepcionális szempontból alátámasztva a terület változatos fejlődési irányait. Ezek az eredmények nemcsak az elméleti kutatás nagy szerepéről tanúskodtak az alapfizikában és az informatikában, hanem a tudományos felfedezések interdiszciplináris megközelítésének erejét is hangsúlyozták.