{"id":10410,"date":"2024-11-02T14:00:52","date_gmt":"2024-11-02T14:00:52","guid":{"rendered":"https:\/\/crowdy.ai\/two-nobel-prizes-in-2025-were-awarded-for-achievements-related-to-artificial-intelligence\/"},"modified":"2025-06-13T07:21:14","modified_gmt":"2025-06-13T07:21:14","slug":"two-nobel-prizes-in-2025-were-awarded-for-achievements-related-to-artificial-intelligence","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/crowdy.ai\/hu\/two-nobel-prizes-in-2025-were-awarded-for-achievements-related-to-artificial-intelligence\/","title":{"rendered":"2025-ben k\u00e9t Nobel-d\u00edjat \u00edt\u00e9ltek oda a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1val kapcsolatos eredm\u00e9nyek\u00e9rt"},"content":{"rendered":"<div class=\"wpb-content-wrapper\"><p>[vc_row][vc_column][vc_column_text]A k\u00e9miai Nobel-d\u00edjat a feh\u00e9rjeszerkezet-kutat\u00e1sban el\u00e9rt kiemelked\u0151 eredm\u00e9nyek\u00e9rt \u00edt\u00e9lt\u00e9k oda. A d\u00edjazottak David Baker amerikai tud\u00f3s, valamint John Jumper \u00e9s Demis Hassabis brit kutat\u00f3k voltak \u201ea feh\u00e9rjeszerkezetek k\u00f3dj\u00e1nak megfejt\u00e9s\u00e9hez\u201d val\u00f3 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1suk\u00e9rt. David Bakert az\u00e9rt ismert\u00e9k el, mert olyan m\u00f3dszereket dolgozott ki, amelyekkel teljesen \u00faj t\u00edpus\u00fa feh\u00e9rj\u00e9ket lehet l\u00e9trehozni, amit a tud\u00f3sok kor\u00e1bban szinte lehetetlennek tartottak. Ezeket az \u00faj technik\u00e1kat arra haszn\u00e1lt\u00e1k fel, hogy \u00faj t\u00e1vlatokat nyissanak a biok\u00e9mia \u00e9s az orvostudom\u00e1ny ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\n<p>M\u00e1sr\u00e9szt John Jumper \u00e9s Demis Hassabis egy fejlett mesters\u00e9ges intelligencia modellt dolgozott ki a feh\u00e9rj\u00e9k \u00f6sszetett szerkezet\u00e9nek el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9re. Ennek a neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatnak az alapj\u00e1t m\u00e9g 2020-ban ind\u00edtott\u00e1k el, \u00e9s komoly \u00e1tt\u00f6r\u00e9st jelent a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modellez\u00e9sben. Sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en alkalmazhat\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul a gy\u00f3gyszeriparban \u00e9s a biotechnol\u00f3gi\u00e1ban.<\/p>\n<p>Ily m\u00f3don David Baker 2003-as kutat\u00e1sa \u00e9s a britek \u00e1ltal kifejlesztett neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok a feh\u00e9rjetudom\u00e1ny meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1nak sarokk\u00f6vei. Ezek az \u00faj fejleszt\u00e9sek elm\u00e9ly\u00edtik a biol\u00f3giai folyamatok molekul\u00e1ris szint\u0171 meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, \u00e9s \u00faj t\u00e1vlatokat nyitnak a gy\u00f3gyszer- \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1s fejleszt\u00e9sek el\u0151tt.<\/p>\n<p>A fizikai Nobel-d\u00edjat John Hopfield amerikai tud\u00f3s \u00e9s Geoffrey Hinton brit kutat\u00f3 kapta a g\u00e9pi tanul\u00e1s ter\u00e9n v\u00e9gzett kiemelked\u0151 munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt. John Hopfieldnek tulajdon\u00edtj\u00e1k egy olyan asszociat\u00edv neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1t, amely k\u00e9pes teljes k\u00e9peket \u00fajra\u00e9p\u00edteni r\u00e9szleges, t\u00f6r\u00f6tt vagy m\u00e1s m\u00f3don s\u00e9r\u00fclt k\u00e9pekb\u0151l. Ez a technol\u00f3gia sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 kutat\u00e1sokat fejlesztett ki azzal kapcsolatban, hogy az agy hogyan dolgozza fel az inform\u00e1ci\u00f3kat \u00e9s hogyan rekonstru\u00e1lja az eml\u00e9keket.<\/p>\n<p>M\u00edg Geoffrey Hinton ugyanilyen tekint\u00e9lyt kapott egy rekurrens neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat megalkot\u00e1s\u00e1\u00e9rt, amely nagyban seg\u00edtette a k\u00e9pek \u00e9s adatsorozatok egyes elemeinek felismer\u00e9s\u00e9t \u00e9s elemz\u00e9s\u00e9t, addig Geoffrey Hinton munk\u00e1ja a modern term\u00e9szetes nyelvfeldolgoz\u00e1si m\u00f3dszerek \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dok gerinc\u00e9t k\u00e9pezte.<\/p>\n<p>Az 1980-as \u00e9vekben v\u00e9gzett munk\u00e1juk megalapozta a mesters\u00e9ges intelligencia eg\u00e9sz k\u00f6zelm\u00faltbeli fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9t, mind technol\u00f3giai, mind koncepcion\u00e1lis szempontb\u00f3l al\u00e1t\u00e1masztva a ter\u00fclet v\u00e1ltozatos fejl\u0151d\u00e9si ir\u00e1nyait. Ezek az eredm\u00e9nyek nemcsak az elm\u00e9leti kutat\u00e1s nagy szerep\u00e9r\u0151l tan\u00faskodtak az alapfizik\u00e1ban \u00e9s az informatik\u00e1ban, hanem a tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9sek interdiszciplin\u00e1ris megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9nek erej\u00e9t is hangs\u00falyozt\u00e1k.[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row el_id=&#8221;videosdiv&#8221;][vc_column][vc_column_text css=&#8221;&#8221; el_id=&#8221;videosdiv&#8221;]<\/p>\n<div id=\"vid\" style=\"overflow: hidden; margin-bottom: 30px;\">\n<div style=\"float: left; margin-right: 20px; margin-top: 8px;\"><iframe src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/jIE4_YlLcXI?si=hw6CDH_2jK0daqii\" width=\"500\" height=\"281\" frameborder=\"0\" allowfullscreen=\"allowfullscreen\"><\/iframe><\/div>\n<p>A Crowdy.ai-n\u00e1l nem csak innovat\u00edv chatbot megold\u00e1sokat fejleszt\u00fcnk, hanem egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get is \u00e9p\u00edt\u00fcnk az intelligens \u00fcgyf\u00e9lkapcsolatok, az automatiz\u00e1l\u00e1s \u00e9s az AI \u00fczleti j\u00f6v\u0151je k\u00f6r\u00fcl. El\u0151retekint\u0151 v\u00e1llalatk\u00e9nt hissz\u00fck, hogy a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa sikerhez elengedhetetlen a \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1g, az oktat\u00e1s \u00e9s a folyamatos kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00fcgyfeleinkkel. Ez\u00e9rt akt\u00edv online jelenl\u00e9tet tartunk fenn olyan platformokon, mint a YouTube, az Instagram, a LinkedIn \u00e9s m\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia csatorn\u00e1k. C\u00e9lunk, hogy \u00d6n\u00f6k mindig t\u00e1j\u00e9kozottak, inspir\u00e1ltak \u00e9s felk\u00e9sz\u00fcltek legyenek, hogy teljes m\u00e9rt\u00e9kben kihaszn\u00e1lhass\u00e1k a mesters\u00e9ges intelligencia leg\u00fajabb v\u00edvm\u00e1nyait. Csatorn\u00e1inkra feliratkozva hozz\u00e1f\u00e9rhetnek relev\u00e1ns, k\u00f6nnyen \u00e9rthet\u0151 tartalmakhoz, amelyek seg\u00edtenek \u00d6n\u00f6knek okosabb d\u00f6nt\u00e9seket hozni \u00e9s jav\u00edtani az \u00fcgyf\u00e9lkommunik\u00e1ci\u00f3t.<\/p>\n<\/div>\n<p>[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row]<\/p>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>[vc_row][vc_column][vc_column_text]A k\u00e9miai Nobel-d\u00edjat a feh\u00e9rjeszerkezet-kutat\u00e1sban el\u00e9rt kiemelked\u0151 eredm\u00e9nyek\u00e9rt \u00edt\u00e9lt\u00e9k oda. A d\u00edjazottak David Baker amerikai tud\u00f3s, valamint John Jumper \u00e9s Demis Hassabis brit kutat\u00f3k voltak \u201ea feh\u00e9rjeszerkezetek k\u00f3dj\u00e1nak megfejt\u00e9s\u00e9hez\u201d val\u00f3 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1suk\u00e9rt. David Bakert az\u00e9rt ismert\u00e9k el, mert olyan m\u00f3dszereket dolgozott ki, amelyekkel teljesen \u00faj t\u00edpus\u00fa feh\u00e9rj\u00e9ket lehet l\u00e9trehozni, amit a tud\u00f3sok kor\u00e1bban szinte lehetetlennek tartottak. &hellip; <\/p>\n<p class=\"link-more\"><a href=\"https:\/\/crowdy.ai\/hu\/two-nobel-prizes-in-2025-were-awarded-for-achievements-related-to-artificial-intelligence\/\" class=\"more-link\">Olvasson tov\u00e1bb<span class=\"screen-reader-text\"> &#8222;2025-ben k\u00e9t Nobel-d\u00edjat \u00edt\u00e9ltek oda a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1val kapcsolatos eredm\u00e9nyek\u00e9rt&#8221;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":10411,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[240],"tags":[334],"class_list":["post-10410","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-ai-hu","tag-ai-in-related-fields-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/crowdy.ai\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10410","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/crowdy.ai\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/crowdy.ai\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/crowdy.ai\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/crowdy.ai\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10410"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/crowdy.ai\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10410\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":29815,"href":"https:\/\/crowdy.ai\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10410\/revisions\/29815"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/crowdy.ai\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10411"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/crowdy.ai\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10410"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/crowdy.ai\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10410"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/crowdy.ai\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10410"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}